1. befolyó víz pH-értéke
A befolyó víz pH-értéke jelentős hatással van a fordított ozmózisú membránok teljesítményére. A pH-érték változása hatással lesz a vízben oldott gázok egyensúlyára, majd a fordított ozmózisos membránok sótalanítási sebességére és a termelt víz pH-értékére. Pontosabban, dinamikus egyensúly van a vízben lévő szén-dioxid, bikarbonát és karbonát között. Amikor a hidrogén-karbonátot és a karbonátot eltávolítják a befolyó vízből, a szén-dioxid vízmolekulákkal egyesül, és hidrogén-karbonátot és hidrogént képez, ami a termelt víz pH-értékének csökkenését eredményezi. Tanulmányok kimutatták, hogy a legtöbb RO rendszer esetében a fordított ozmózissal előállított víz pH-értéke 1-2 pH-egységgel csökken, különösen, ha a befolyó víz lúgossága és bikarbonát koncentrációja magas, a termelt víz pH-értékének csökkenése jelentősebb.
Ezen túlmenően a pH-érték változása a fordított ozmózisos membránok eltávolítási hatékonyságát is befolyásolja a különböző ionok esetében. Például a pH-érték változása hatással lesz a bórionok eltávolítására, mivel a pH-érték változása megváltoztatja egyes ionok ionizációját vagy nem ionizációját, mint például a fluorsav, ecetsav, bórsav, ammónia stb. Ezért a fordított ozmózisos rendszerek tervezésénél és üzemeltetésénél a befolyó víz pH-értékének szabályozása a membrán teljesítményének megfelelő tartományon belüli tartása szempontjából kulcsfontosságú.
2. Befolyó víz minősége
A befolyó víz minősége egy másik fontos tényező, amely befolyásolja a fordított ozmózisú membránok teljesítményét. A befolyó víz minősége olyan mutatókat foglal magában, mint a zavarosság, a szervesanyag-tartalom, a maradék klórtartalom, a vastartalom és a szilíciumtartalom. Ezen mutatók szabványának túllépése különböző mértékű hatást gyakorol a fordított ozmózisos membránra, beleértve a membránok lerakódását, a fém-oxid-szennyezést, a lebegőanyag-eltömődést, a kolloidszennyezést, valamint a szerves és mikrobiális szennyezést.
Például az iszapsűrűségi index (SDI) értékének kisebbnek kell lennie, mint 4,0, a zavarosságnak kisebbnek kell lennie 1,0 NTU-nál, a szervesanyag-tartalomnak 1,5 mg/l-nél, a maradék klórtartalomnak 0,1 mg/l-nél, a vastartalomnak 0,05 mg/l-nél kisebbnek, a koncentrátumnak pedig nagyobbnak kell lennie, mint az oldott vízben 5 mg/l. kevesebb, mint 100 mg/l. Ezen indikátorok ellenőrzése elengedhetetlen a membrán eltömődésének megelőzéséhez, a membrán élettartamának meghosszabbításához és a rendszer stabil működésének fenntartásához.
3. Rendszer-helyreállítási arány
A rendszer helyreállítási sebessége egy másik kulcsfontosságú tényező, amely befolyásolja a fordított ozmózisos membránok teljesítményét. A visszanyerési sebesség növelése növeli a koncentrált víz sótartalmát, ezáltal növeli a termékvíz vezetőképességét. A nagy RO-rendszereknél a visszanyerési sebességet általában a nehezen oldódó sók lerakódási hajlama, azaz a koncentrált víz maximális koncentrációja korlátozza; kisméretű RO-rendszereknél a helyreállítási arány általában kevesebb, mint 30-50%.
A visszanyerési sebesség változása nagy hatással van az egyes szakaszok nyomásesésére. Még ha a visszanyerési sebesség enyhén változik is, a teljes nyomáskülönbség körülbelül 0,02 MPa-val változik. Ezért a tényleges működés során ésszerűen be kell állítani a visszanyerési sebességet a membrán teljesítményparaméterei és a rendszer kialakítása szerint, hogy a legjobb egyensúlyt érjük el a víztermelés hatékonysága és a rendszer működési költségei között.
Összefoglalva, a bemeneti víz pH-értéke, a befolyó víz minősége és a rendszer visszanyerési sebessége a három kulcsfontosságú tényező, amely befolyásolja a fordított ozmózisos membrán teljesítményét. E tényezők ésszerű szabályozása hatékonyan javíthatja a fordított ozmózisos membrán víztermelési hatékonyságát, meghosszabbíthatja a membrán élettartamát és fenntarthatja a rendszer stabil működését.